2012. 11.30. Diáknap és Esélyek napja a Fáyban

Dúvadnevelde (drámapedagógiai előadás és foglalkozás)

Interaktív előadást láthattak a 10.E és a 12.E diákjai kamasz szereplőkkel. A darab helyszíne fiatalkorúak büntetőtelepe, az ott zajló játszmákba, a fiatal rabok gondolataiba nyerhettünk bepillantást. „Amikor bejössz, még van neved: Igor, Szerjozsa, Borisz, Ljosa, Kosztya, Szása, Vászka – aztán lassan lekopik rólad, mint ahogy sok minden más. És megérted, hogy az embert milyen könnyű akarat nélküli amőbává változtatni…”
A 45 perces játék után a következő 1,5 órában a nézők az előadók segítségével szétszedték, majd újra összerakták a történetet.

Gogol: Egy őrült naplója

Vegyes érzelmekkel indultak a diákok a Liszt Központba, hiszen a darab monodráma. Sokan attól féltek, unalmas lesz az egyszemélyes előadás – a negatív várakozás azonban nem igazolódott be.
Már a kezdés is rendhagyó volt, ugyanis „egy őrült” (az előadó: Ács Tamás) fogadta a közönséget, beszélgetést kezdeményezett velük. A diákok is bekapcsolódhattak a történetbe, hiszen az előadó a közönség soraiból választott partnereket a játékhoz. Ez a megoldás a tanulók körében is tetszést aratott.
70 percben nagyon dinamikus, a figyelmet egy pillanatra sem lankasztó előadást láthattunk.

Diákszínpad

A diákszínpad szereplői az idei András-napon két Karinthy-darabot mutattak be. Először a Tegezés címűt láthattuk, amelyet a szerző férfi szereplőkre írt, nálunk azonban lányok adták elő – ez a „csavar” még érdekesebbé tette a játékot. Remekül beleélték magukat a szerepbe, méltán kaptak vastapsot. (A főbb szerepekben: Igler Bernadett, Talabér Rita, Varga Melitta)
A második darab, amelyet láthattunk, A marha férj címet viseli. A klasszikus szerelmi háromszög történetben lubickoltak az előadók, remek volt a szereposztás, nagyon jól szórakozott a közönség. (Főszereplők: Lakatos Flóra, Lőcse Norbert, Oravecz Ferenc)

Esélyegyenlőségi programok
 - Találkozás egy volt hajléktalannal

Nagyon különleges élmény volt egy hajléktalan férfi élettörténetét hallgatni. Megrázó volt, ahogy elmesélte, miképp jutott erre a sorsra. Több évtizeddel ezelőtt elveszítette a családját egy autóbalesetben, ezért lépett a rossz útra, és elindult a lejtőn lefelé. De ezután sem adta fel, és egy idő után sok küzdelemmel sikerült elindulnia a jó irányba. Idővel hajléktalanszállóra került, munkát talált és bekerült egy új családba. Sokat mesélt arról, hogyan vélekedik az életről, a családról, a szeretetről, a barátságról és az összetartozásról. E mondatok hallatán sokunknak könnybe lábadt a szeme. Elmondta, hogy soha nem szabad feladnunk, vagy egy rossz tett miatt az öngyilkosságot fontolgatnunk, mert az végzetes megoldás egy pillanatnyi problémára. Elgondolkoztunk, hogy ha neki sikerült egy ilyen tragédia után talpra állnia, akkor mi miért panaszkodunk apróságok miatt. Mindig magunkba kell néznünk, mielőtt mást kezdünk hibáztatni a kudarcok miatt. (Monostori Kitti, Pető Xénia, 11.B)

 - Bepillantás a mozgássérültek világába

Nem volt új dolog mozgássérülttel találkozni, hiszen volt az ismeretségi körünkben is sérült ember, de ez mégis más volt. Nem tudtuk, mire számítsunk, mit szabad kérdezni, és mi az, ami már bántó lenne… Ám az ijedtség felesleges volt. Nem előadást hallgattunk, hanem közvetlenül és kellemesen beszélgettünk több mint egy órán keresztül. Nem siránkozott, hanem megmutatta, hogy mindent megtett azért, hogy így is teljes életet élhessen. Az az erő, ami belőle sugárzott, a történetei a mindennapi küzdelmekről, a vágy, hogy más hozzá hasonló emberen segítsen, hihetetlenül motiváló volt számunkra is. Megtanulhattuk tőle, hogy a nehéz helyzetekben is ki kell tartani, azokat meg kell oldani. Hasznosnak véljük ezt a találkozást, mert nagyon sok tapasztalattal gazdagodtunk. (Bedekovics Fanni, Kereki Tímea, Tremmel Jenifer, 11.B)

 - Beszélgetés egy vak emberrel

Sok ember számára példaértékű, ahogy a világot szemléli. Több vak emberekkel kapcsolatos viccet is elmondott, amin saját maga is nevetett. Meglepő volt, hogy a beszélgetés során színeket használva kommunikált. (pl: Suzy (a kutyája) zsemlebarna színű.) Különféle technikai eszközöket is bemutatott, amelyek a mindennapi életben a segítségére szolgálnak, a beszélő mobiltelefont és karórát. Viszont megfigyelhető volt az is, hogy a kutyája hatalmas biztonságérzetet ad számára, a szeme helyett ő lát. Elfogadta a vakságot, de önmagát nem tekinti beteg embernek, teljességgel optimista. A beszélgetés végén pedig, annak, aki szerette volna, a vakok írását szolgáló kis eszközzel „kipontozta” a nevét, majd hozzátette, hogy nyugodtan lehet kérni, hisz nem fogy el a tinta. (Nyers Aletta, 12.E)

I. helyezett: 9. B (csapattagok: Bellér Alexandra, Mercsényi Szilvia, Stánicz Gábor)
II. helyezett: 10. B., III. helyezett: 10. E., IV. helyezett: 9. A., V. helyezett: 9. E

I. helyezett: 11. D (csapattagok: Bencsik Botond, Gerencsér Ákos, Kálmán Krisztián, Kretti Gergő)