Szabó Miklósné történelem
tanárunk kíséretével ifjúsági osztályként mentünk el, hogy megnézzünk egy
előadást. Vártunk a kellemes élményre, ehelyett viszont egy hihetetlen és
izgalmas kalandban volt részünk.
Április 4-én, a Nevel a színház
elnevezésű konferencia első napján láthattuk Kai Hensel: Klamm háborúja című
monodrámáját a Festőteremben. A színházi találkozó célja, hogy a vendégek
segítségével rávilágítson arra, hogy a darabok hogyan vehetnek részt a
pedagógiában, mit tehetnek a diákok neveléséért.
Kiss T. István játszotta a tanár
úr szerepét, mi nézőként pedig az osztály feladatát kaptuk. Ennek megfelelően
mi magunk is kaptunk feladatokat, ezzel befolyásolhattuk az eseményeket, így az
előadás interaktívvá vált. Csak annyit kellett tennünk, mint a valóságban, de
mégis egy előadásban voltunk. Egy válsághelyzet után találkoztunk a tanárral –
nem engedett egy tanítványt érettségizni, aki öngyilkos lett – ezt a krízist
nehezen kezelte. A tanári szerep egyébként is nehéz lehet, hiszen mindenkinek
magának kell kidolgoznia a saját módszereit. Vészhelyzetben pedig a diákokkal
együtt közösségként kell megoldani a problémát.
Az előadás sok kérdést vetett fel
bennem, hogyan kell gondolkodni a szerepekről, magánéletről, öngyilkosságról és
a közösségről.
Baranyai Enikő (Kk 12.D)